Túra és programlehetőségek

Gombaszedés… mikor és hol?

Az Őrség csapadékos, helyenként szubalpin éghajlata tavasztól a tél elejéig kedvez a gombák növekedésének.

A lelőhelyekre vonatkozó, gyakorta feltett kérdés tehát csaknem költői, hiszen ebben az időben szinte bárhol és bármikor lehet gombát gyűjteni - legfeljebb a fajta, a mennyiség és a szedésre fordított idő tekintetében mutatkozik jelentős különbség a kedvezőbb és a kedvezőtlenebb időszakok között. Egy azonban biztos: ha bőséges eső után kisüt a nap és felmelegszik az idő, nagy mennyiségben jelennek meg a gombák.

Jó néhány kedves Vendégünk gazdagodott az eredményes gombaszedés felejthetetlen élményével.

Amennyiben Ön is szorgalmas gyűjtő, elégedettséggel és teli kosárral térhet haza.

Néhány mondatban az őrségi gombákról

Az Őrvidéken és a zalai erdőkben nagy hagyományra visszatekintő tevékenység a gombaszedés.  Már az Őrség első leírója, Nemesnépi Zakál György is így emlékezett: „A gombáknak minden egyes időben bősége van, legbecsesebb a vargánya, melyből igen jó levest készítenek.”Az itteni ember étrendjének és megélhetésének mindig szerves része volt a gomba. A jól ismert termőhelyek titka sokszor nemzedékeken át, apáról fiúra öröklődött. A régi időkben a híres gombagyűjtők még pirkadat előtt elindultak, hogy senki ne eredhessen nyomukba és még véletlenül se lesse meg, honnan szedik a friss, ropogós kincset.

És napjainkban? Már nem veszik ennyire komolyan a jó termőterületek rejtélyét az Őrségben, hiszen a természetet járó turisták, a gyűjtésnek több-kevesebb rendszerességgel hódolók számára is bőven akad termés a nagy kiterjedésű erdőségekben.

Csaknem valamennyi hazai gombafajta megtalálható itt: még a rövid összegzés is kellően terjedelmes lenne, így kerüljön szó csak a legjellemzőbbekről. Melyek ezek?

A vargánya és rokonai

A vargánya kétségkívül a legkedveltebb gomba az Őrségben. Olyannyira, hogy sokan mást egyáltalán nem is gyűjtenek. Több változata ismert, a régiek megkülönböztették a különféle gabonák érésekor, aratásakor szedhető fajtákat és számon tartották még a holdfázisok gombaérésre tett hatását is. A friss fogyasztás mellett szívesen szárították a vargányát, így télen is rendelkezésre állt. Íze kis mennyiségben is meghatározó, ezért a hagyományos őrségi gombaleves, a gombapörkölt és mártások mellett alkalmas számtalan más étel ízesítésére, változatossá tételére. A vargánya mellett említésre méltóak közeli rokonai, a különböző tinóru félék is, melyek – bár korántsem annyira közkedveltek – a vargányához hasonló jelleggel és íz világgal rendelkeznek. Nem érdektelen tehát a tinórukat is megkóstolni!

Vargányák és Tinórufélék

Rókagomba

Nyúlicának vagy nyúlgombának is nevezik ezt szép, mély sárga színű, fodros szegélyű fajtát, melynek példányai kisebb-nagyobb csoportokban tűnnek fel az erdőkben. A rókagomba méltán népszerű az Őrségben, borsos, fűszeres íze meghatározó karakterű. Kisebb mérete miatt azonban ritkán szárítják tömegesen, noha jellemző zamatát száraz állapotban is igen jól lehet érezni. A belőle készült ételek felveszik a versenyt a vargányából készítettekkel, sőt, a pörköltje talán még ízletesebb.

Rókagomba szárítás

„Fenyőalja gomba”

Az ősz derekától az első fagyokig terjedő időszak különleges termése a rizike, melyet az Őrségben fenyőalja gombának neveznek. Ez a javarészt narancssárga, esztétikus megjelenésű fajta a fenyvesek vagy fenyőligetek tövében szedhető az erdőkben és a réteken egyaránt. Zamata fűszeres, aromájában egyértelműen felfedezheti a fenyvesek kellemes, jellegzetes illatvilágát. Ezt a gombát sajnos nem lehet jól tartósítani. Kárpótlásként azonban a frissen szedett termésből serpenyőben vagy sütőben zsíron megsütve, fokhagymával, tejföllel vagy sajttal ízesítve páratlan, fejedelmi reggeli készíthető. Kóstolja meg Ön is, sohasem fogja elfelejteni!

Fenyőalja gomba fiatalon és éretten

Galambgomba

Talán egy gomba sem terem olyan változatos színvilággal, mint a „galambica”; kalapja a világosszürkétől a sárgás, fakózöld, galambszürke és lila árnyalatokon át egészen az élénk bordóig számtalan színű és tónusú lehet. Az Őrségben nagy mennyiségben tenyésző fajta, amely szinte a teljes vegetációs időszakban szedhető. Talán éppen ezért sokan nem is tartják errefelé túlzottan sokra.  Ropogós húsának íze nem karakteres, ezen azonban a megfelelő fűszerezéssel sokat lehet javítani. A galambica minden kezdő gombázó hálás gombafajtája, mert a legszárazabb időszakban is rábukkanhat az erdőkben.

Galambica és távolabbi rokonai, a pereszkék

Őzlábgomba

Tiszteletet parancsoló méretű gomba: kalapja akár 30 átmérőjűre is megnőhet. Nemcsak az erdőségek, hanem az Őrség rétjein, legelőin is tömegesen megtalálható, leginkább a vénasszonyok nyarán, így a gyűjtése kellően szapora. Nem mondható különlegesnek a húsa, ám íze finom, a fiatal példányok akár nyersen is fogyaszthatók. Ha van elég tojás kéznél, alighanem a létező legnagyobb rántott gombafejeket készítheti el belőle.

Őzlábgombák: mezőn, erdőben és végső soron a terítéken

Zárszó

Fontos, hogy csak olyan gombát szedjen fel és fogyasszon el, melyet teljes biztonsággal felismer! Ha bizonytalan vagy nem ismeri jól a gombákat, mindig mutassa meg hozzáértő szakembernek a gyűjtött mennyiséget!

Tyúkpörkölt, vargányával

A csapadékban bővelkedő téli időszak szépen előkészítette az erdőtalajt, így megfelelő időjárás mellett az idei szezonban bőséges termés ígérkezik.

Készséggel állunk az Ön rendelkezésére „gombafronton” is!