• Látogatás Csótár Rezső fazekasmesternél

Bár Szentgyörgyvölgy ma már hivatalosan nem az Őrséghez tartozó település, korábban Őriszentgyörgy néven az Őrvidék szerves része volt – Itt él és alkot az őrségi fazekasság egyik legeredetibb képviselője, Csótár Rezső…

Már a kapuban látható, hogy igazi fazekas portáján járunk. Egyedi módon, szépen megmunkált „nyitva” felirat jelzi, ha a mester itthon tartózkodik. A rendezett, szépen ápolt virágágyásokkal kerített udvar, a párkányokon rendben sorakozó számos kerámia, a kemenceház és hátul maga a fazekasműhely valóban hosszabb és mélyrehatóbb szemlélődésre csábít.

Számos fazekas és keramikus van az Őrségben, de talán egy helyen sem él ennyire természetes egységben a régi mesterektől örökölt szakmai hagyomány és a nyílt, barátságos vendégfogadás, mint itt Szentgyörgyvölgyön, a Vörösmarty utcában. Rezső bácsi ugyanis nemcsak csodálatos edényeket készít, nemcsak szívesen mesél a „göröncsér mesterség” műhelytitkairól – hanem habitusában a régmúlt időket idéző ízig-vérig fazekas ember, akinek közvetlensége és kedvessége olyan ritka érték, melynek bizony napjaink iparosai – tisztelet persze a kivételnek – általában már nem igazán vannak birtokában. A látogató kezébe hamar egy kupica finom körtepálinka kerül, a vállalkozó kedvűeket pedig Rezső bácsi szinte azonnal a korongozás kipróbálására invitálja.

A Belső-Őrség jellegzetes agyagműves foglalkozása nemzedékről-nemzedékre szállt; a korongozás szakmai titkain kívül az agyag kitermelésének és előkészítésének fogásait is átörökítették. Csótár Rezső régi fazekas dinasztia leszármazottja: ezt a mesterséget űzte édesapja, nagyapja, dédapja sőt, szépapja is.

Milyen is volt a régi fazekas világ? Szekéren járták Zala megyét és Somogyországot, egészen Böhönyéig. A már megszokott fogadókban aludtak, ételt-italt mindig kaptak, persze a vendéglátók is örültek cserébe egy-egy míves agyagedénynek. A nép különben sok esetben nem is pénzzel fizetett – így a korsókkal, tálakkal, köcsögökkel megrakott szekér sem üresen, hanem terménnyel tele érkezett két-három hét elteltével haza. Gyermekkorában maga Rezső bácsi is útra kerekedett, hogy édesapjával értékesítse a gondosan elkészített portékát. Még ma is élénken emlékszik, hogy Dél-Zalában a tálakat az ottani horvátok különös módon próbálták ki: egyszerűen ráálltak, s ha kibírta őket, megvették. Sok edényt eladtak ott és mindig szívesen látott vendégek voltak. Számtalan hasonló történetet hallgathatunk a mester ízes, humoros előadásában.

A hagyományos munkamegosztásnak megfelelően ma is ő korongozza és égeti, a felesége pedig tradicionális őrségi motívumokkal díszíti, irókázza az edényeket. Csótár Rezső szinte sohasem pihen. „Egy mesterember, aki igazán szereti a szakmáját, mindennap leül korongozni, még ha egyetlen darabot is készít.” – vallja és gyakorlott keze alatt a kíváncsi látogató szeme láttára szelídül meg a ridegnek tűnő agyag, mely szabályos, de mégis minden darabban egyedi formát ölt a lábasok, fazekak, kancsók, köcsögök és tálak képében.

Nemes hagyományokat tiszteletben tartó munkásságát – a műhely falán sorakozó oklevelek  tanúsága szerint – több díjjal és kitüntetéssel is elismerték, melyek közül a rangos „Népművészet Mestere” díjat emelhetjük ki.

A műhelyből nyíló kis bemutatóteremben a már kész alkotásokat csodálhatjuk meg. Az itt megvásárolható fazekas munkák nemcsak szemet gyönyörködtető díszek, míves alapossággal alkotott használati tárgyak vagy tetszetős ajándékok, hanem mindig eszünkbe juttatják az Őrségben töltött szép napokat…

Ajánlás:

Miután több túraútvonalunk is érinti Szentgyörgyvölgyet, gyalogosan vagy kerékpárosan egyaránt betérhetünk Rezső bácsihoz. De a legjobb, ha külön rászánjuk az időt e látogatásra. Nem fogjuk megbánni!

Küldje el... kérdését, üzenetét! Hamarosan választ küldünk Önnek!
FANTASZTIKUS TÚRAÚTVONAL
AZ ŐRSÉG SZÍVÉBEN
A túrázás IGAZI szerelmeseinek!
Ön is közéjük tartozik? Ha igen, kérje és megosztjuk Önnel!
Vendégünkként pedig meghívjuk egy hamisítatlan őrségi sajttálra!
Adatai biztonságban vannak, nem adjuk ki őket, később akár törölheti azokat.