Őrség, kerékpár túra Felsőszenterzsébet körül

Kerékpárral Felsőszenterzsébet körül

Kerékpár túra Felsőszenterzsébet körül – őrségi kerékpár túra

Ha évekkel ezelőtt ült utoljára kerékpárra, ezúttal nem kell megijednie a távolságtól: a kerékpár túra útvonala a felsőszenterzsébeti dombhátat ölelő patakvölgyekben halad, közben számtalan lehetőség adódik a pihenésre is. Így a túra könnyen teljesíthető, a vidék pedig számos látnivalót rejteget: így hazánk legnagyobb haranglábját, meseszép erdőségeket és egy aprócska falu igazán eredeti kulturális terét…

A falutábla elhagyását követően az utat hamarosan szegélyező erdősávval szemközti mezőt a hagyomány „faluhelynek” nevezi; régi elbeszélések szerint először ezen a részen épülhetett fel Felsőszenterzsébet. A kerékpár túra kezdetén rövid emelkedő után érjük el szomszédos Alsószenterzsébetet. Több utcája is van, de a haranglábtól délre eső terület jellegében inkább a szeres betelepüléshez áll közelebb. A faluközpontban baloldalon szép nagy lábas pajta, jobboldalon pedig a község egyszerű, zárt szoknyás haranglábja látható.

Lábaspajta és a szekér Alsószenterzsébeten

Alsószenterzsébeti harangláb

A Lenti-Bajánsenye országútra fordulva sík terepen, kényelmes tempóban érünk Csesztregre. Az igényesen rendben tartott térségközpont jelentős történelmi település, területe az Árpád kor elején a zalai gyepű részét képezte, a középkor derekán pedig még mezővárosi ranggal is büszkélkedett.

Azonnal szembetűnik a parányi római katolikus templom mely román stílusban épült a 13. század második felében. Mindmáig e stílus határozza meg a homlokzat jellegét, ám a későbbi átépítésből adódóan a gótika jegyeit is felfedezhetünk az épületen. A templombelső barokk berendezése az ellenreformáció idején készült, élénk színvilágú freskói nagy részét ifj. Dorffmeister István készítette.

Katolikus templom – Csesztreg
A csesztregi pásztorház

1 2

A faluközpontban eredeti helyén álló zsúpfedeles, boronafalas pásztorház a község által az állatállomány őrzésére évente szerződtetetett idegen, sok esetben távoli földről érkező családok lakhelyéül szolgált. Berendezése, használati tárgyai a 19. század utolsó évtizedeire jellemző, a gazdaházaknál szegényesebb lakáskultúrát szemléltetik. A konyhai edények, fazekak, korsók a Belső-Őrségből származnak, a kemence kialakítása azonban eltér az errefelé megszokottól.

A pásztorháznál Magyarszombatfa felé véve az irányt szertelenül kanyargó úton a nyílt teret erdős részek, majd ismételten mezőgazdasági területek váltják fel. A jellegzetesen őrségi, szeres beépítés nyomait mutató Nemesnép következik, melynek első lakói már a 10-12. században gyepűn túli határőr telepet alkottak. Érdekes hangzású, karakán nevét a letelepített, nemesi rangra emelt obsitosokról kapta. Ez a rang sokáig valódi kiváltságokat jelentett, nem véletlen, hogy a hírnevesNemesnépi Zakál György, az Őrség első tudományos leírója is családja egy ágának innen származó rokonságával igazolta előkelő származását.

A települést a híd előtt balra fordulva járhatjuk be. A patakpart érdekessége az egy szál tölgyfából kialakított, korlátos keskeny fahíd, a „Bürü”, mely a hagyomány szerint már száz évnél is régebben áll ezen a helyen. Kissé szokatlan egyensúlyozni a másfél arasznál alig szélesebb gerendán, de korántsem lehetetlen! A mélyen barázdált robosztus fatest szinte mozdulatlanul állja az igénybevételt.

A kerékpár túra folytatásaként alig néhány kőhajításnyira Nemesnép messze földön ismert nevezetessége, az 1793-ban, késői barokk stílusban emelt fa református harangláb tűnik fel, amely Magyarország legnagyobb haranglábja. A négy oszlopon álló, inkább a Hetésre jellemzően magas szoknyatetővel és rövid harangházzal készült monumentális építmény méretes, érett talapzati gerendái napjainkban is lenyűgözőek. Érdemes a gerendarácson belülre mászni és a felnézni a szépen szerkesztett ácsolatú harangházba!

A főútra visszatérve túránk Márokföldre vezet. A falu közepén vakolatlan, fecskefarkas csapolású boronafalas régi házat láthatunk; magas gyanta tartalmú, az idők által mély barnára cserzett faanyaga a régi építők hozzáértő választását dicséri. Nemrégiben a faluház környékén felfedeztek néhány pontot, melyek a Szent-György energiavonal hálózathoz tartoznak, így a földenergia gyógyító hatása Márokföldön is érvényesül. A község haranglábjának érdekessége, hogy a szoknya alatti része sokáig tűzoltó-szertárként szolgált. A faluvégen kellemes fedett kerékpáros-pihenő helyet találunk.

Innen már nincs messze Szentgyörgyvölgy, amelyet ezúttal dél-keleti irányból közelítünk meg. A falutábla előtt érdemes megállni és jobbra pillantani: tiszta, szép időben Felsőszenterzsébet védett házai fedezhetők fel. Majd a 18. század utolsó negyedében épített, szép arányú, barokk stílusú Szent-György templomot láthatjuk a faluba beérve a jobb oldalon. Az épület jelenleg felújítás alatt van, freskóit Dorffmeister István festette. Ha Márokföldön nem éltünk a lehetőséggel, a közeli Parkerdő árnyas, százéves fái alatt vagy távolabb, a református templom szép bensőjének hűvös falai között megpihenhetünk.

Az iskola épületét elhagyva Kerkáskápolna irányába térünk le. Az egykori Cilinkó tangazdaság után már az Őrségi Nemzeti Park területén átvezető hangulatos úton kerékpározhatunk át Magyarföldre. A két település közötti távolság felezőjénél érdemes megállni: a gyalogosan bejárható Töllős tanösvény az őrvidéki és göcseji erdőségekre jellemző régi szálaló erdőgazdálkodást valamint a mai erdőművelést mutatja be. A csodaszép árnyas erdő kellemes felüdülést nyújt a kerékpáros turisták számára is, különösen a meleg, napsütéses nyári időszakban.

1 2 3 4 5

Magyarföld határában az erdőből kibukkanva egy szép mezőség közepén azonnal szemünkbe tűnik a kicsiny falu 2009-ben épített ökumenikus fatemploma, ami hagyományos, csapolt ácskötésekkel készült.

A jellegzetes formájú, talán kissé Noé bárkájára is emlékezető épület szakrális és kulturális eseményeknek egyaránt helyet ad. Az Őrség jól ismert kulturális rendezvényeinek (Hétrétország, Virágzás Napjai) szervezői szívesen választják helyszínül a különleges hangulatú kis templomot és a közelében lévő hagyományos lábas pajtából átalakított pajtaszínházat. A haranglábis viszonylag új; az elődje formáját szem előtt tartva 2000-ben épült.

A kerékpár túra során alig száz métert tovább kerekezve és Vas megyébe átlépve Kerkáskápolnára érünk. Az Őrség keleti határa a Kerka Völgyében inkább egyutcás, mintsem szeres jellegű település.

Az időszakonként bővizű Kerkán a régi időkben tucatjával álló vízimalmok egyike itt maradt fenn, sajnos, elég romos állapotban. A harangláb előtt balra, a falu határában egy kápolnaszerű kis magánkripta épületét fedezhetjük fel.

A magyarföldi harangláb

Az ökumenikus fatemplom Magyarföldön

Ismét Zala megyébe érve Ramocsa a következő településünk. Itt egy új keletű, 1993-ban emelt harangláb tornya keltheti fel figyelmünket: mind a katolikus, mind pedig a református egyház jelképét láthatjuk, a kétvallású közösség hagyományait tisztelték meg az építők.

Érdekesség, hogy a régi ramocsai haranglábat Felsőszenterzsébeten láthatjuk!

1 2

Az utolsó állomás, Kerkafalva a Kerka völgyének nagy múltú községe. Érdemes a főútról letérni és a falu utcáin kerekezni, több szép régi parasztházat láthatunk. Imponáló nagyságú temploma 1913-ban, a leégett régi templom helyén épült, méreteivel a falubeli református hagyománynak kívántak emléket állítani. A község mindkét településrésze: az egykori Péntekfalu és Németfalu a zalai megyei reformáció egy-egy bástyájának számított.

Felsőszenterzsébetre a faluháznál jobbra térve, kavicsos úton a Két Határ tó mellett kerekezhetünk el, de az aszfaltozott utat előnyben részesítők Alsószenterzsébet érintésével juthatnak vissza a szállásokhoz.

Küldje el üzenetét, kérdését!

1 Step 1

FormCraft - WordPress form builder

Maps were disabled by the visitor on this site. Click to open the map in a new window.

Kerékpárral Felsőszenterzsébet körül

Kerékpár túra Felsőszenterzsébet körül – őrségi kerékpár túra

Küldje el üzenetét, kérdését!

AJÁNLAT

A KÖRNYÉK

SZÉP Kártya

Kövessen a Facebookon!

KAPCSOLAT