• Felsőszenterzsébet, őrségi vakáció kicsiknek és nagyoknak

A falu, ahol elrejtőzhet a hétköznapok elől!
Önnek itt minden nap ünnepnap…

Felsőszenterzsébet – mely 14 lakosával nemcsak Zala megye, hanem a Dunántúl egyik legkisebb települése – a Belső-Őrség kapujában, a szlovén határhoz közel helyezkedik el.

Környezete változatos felszínű, dombokkal és völgyekkel erősen tagolt vidék. Éghajlatát a levegő magas nedvességtartalma jellemzi, a köd nem ritka nyári hajnalokon sem.

Jellemző vízfolyása a Kerka, amely tartós esőzések és a hóolvadás után gyakorta árasztja el a folyómente természetvédelmi szempontból értékes növényvilágú rétjeit. A községet Észak-nyugatról ölelő, nagy kiterjedésű erdőségek az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartoznak.

Rövid történelmi áttekintés

Felsőszenterzsébet nevét első alkalommal egy 1334-ben kelt oklevélben említi I. Károly király a „Scenthelsebet” nevű birtok határjárásáról szóló jelentésre hivatkozva. Egy XVI. század eleji forrásban már a „Felsewzenthersebeth” név szerepel.

A középkorban a Bánffy és a Széchy családok váltakozva birtokolták. A török hódoltság után gróf Kéri Ferenc, majd a Szapáry grófok tulajdonává válik, akik az 1786. évi Urbáriumot követő időkben is jelentékeny földterületekkel rendelkeztek. Lakói reformátusvallásúak voltak, és állattenyésztéssel, erdő- és szántóföldi műveléssel – rozs, zabtermesztés – foglalkoztak.

A XVIII. századtól a falu gazdaságilag megerősödött. Felsőszenterzsébet 1900-ban volt a legnépesebb: 250 fő, a lakosság ezután folyamatosan csökkent. A trianoni határmódosítás majd a II. Világháborút követő rossz magyar-jugoszláv viszony évtizedekig gátolt minden fejlesztést és jelentősen hozzájárult a település további néptelenedéséhez.

Napjainkban a hagyományos gazdálkodói tevékenység mellett a falu csendes, nyugodt természeti környezetében rejlő turisztikai szállás lehetősége a mértéktartó fejlődés új távlatát nyitotta meg.

Természeti látnivalók

Felsőszenterzsébet változatos természeti környezetben fekszik, amelynek érdekessége, hogy egymás közvetlen szomszédságában a mocsárrétek és kaszálók, valamint a terjedelmes erdőségek világát egyaránt felfedezhetjük. A bő vízjárású Kerka által időszakosan elárasztott réteken értékes növényvilág alakult ki, amely jellegzetességeit a folyó szabályozása után is megőrizte.

A védett területeken kora tavasztól késő őszig számtalan növényfajt figyelhetünk meg: a védett kockás kotuliliomot, az agárkosbort, a réti kakukkszegfűt, a mocsári nefelejcset, a mocsári nőszirmot, a sárga sásliliomot. A falu központjából induló, hét tájékoztató állomásból álló Kakukkvirág tanösvény átfogóan mutatja be a környék flóráját és a réti gazdálkodás történetét.

Felsőszenterzsébetről kényelmes sétával közelíthetjük meg a Kerka túlpartján lévő, 5,5 hektár területű Két-határ tavat. A 2000. évi nagy kerkai áradás után Alsószenterzsébeten védőgát épült; a földmű kitermelési helyén alakították ki a korábban árvízvédelmi célokat szolgáló vízterületet, amely ma kedvelt horgásztó. A falu Észak-nyugati végén lévő Ózon Biofarmon számtalan ismert és ritkább háziállatot láthatunk.

A Felsőszenterzsébet környéki erdők az Őrségben jól ismert gombagyűjtő helynek számítanak. Az erdős környezet természetes növénytakarója a tölgy és bükk, de fenyveseket valamint bozótos, cserjés területeket egyaránt találhatunk. Az erdők és mezők vadállománya igen gazdag, jellemző nagyvadjai: a vaddisznó, a szarvas és az őz. A falu környezetében számtalan énekesmadarat hallhatunk, míg a rétek és mezők jellegzetes szárnyasai a fácán és a vijjogásáról felismerhető vörös vércse. A tó környezetében vadrécéket, gémeket láthatunk.

Építészeti emlékek

Az Őrség hagyományos építményeit szép számmal fedezhetjük fel Felsőszenterzsébeten, amelyek közül említést érdemelnek a helyi védettség alatt álló, századfordulón épített lakóházak, boronafalas épületmaradványok és az ollólábas fedélszékű lábas pajták. A régi elbeszélések szerint a falu az Őrségre jellemző szeres beépülésű volt. Az építkezésekhez a környező erdők biztosították a faanyagot; a XIX. század végéig meghatározóak voltak a zsúpfedeles, boronafalas, tapasztott-meszelt lakó- és melléképületek, melyeknek egyes maradványai még fellelhetők a faluban.

A század utolsó évtizedeiben, az Őrségben és a Hetésben is elterjedtek a javarészt helyben készített téglából falazott, „kódisállásos” lakóházak, amelyek nevüket a nyitott kis – koldusok által szabadon megközelíthető – tornácukról kapták. A XX. század elején ezt az apró tornácot beépítették, így alakultak ki az ún. „forházas” bejáratú lakóházak, melyek közül két – helyi védettség alatt álló – épület az átalakítások, felújítások során megőrizte az eredeti stílusjegyeket.

A kiérlelt, szép arányú utcai homlokzatok sarkait fejezetdíszes lizénák díszítik, az ablakokat klasszicista jellegű tagozatok övezik. Hangsúlyosak az oromfalak párkányai és az ablakok könyöklői. Az ablakok pallótokosak – a külső és a belső szárnyak egyforma méretűek, ennél fogva kifelé illetőleg befelé nyílnak – tokba épített vasráccsal. A XIX. század végi gazdálkodás fejlődésének bizonyítékaként több osztatlan terű, jelentékeny nagyságú lábaspajtát is találhatunk Felsőszenterzsébeten, melyek szépségét a telibe fugázott téglafalak valamint az érett függőleges deszkaborítások és ajtók karakteres megjelenése adja.

Fedélszékük a faanyagban bővelkedő Őrségre jellemző „ollólábas” szerkezet, a tetőhéjazat pedig nagyobbrészt helyben égetett aprócserép.
A haranglábak építése a kis őrségi és hetési falvakra jellemző, melyeknek önálló templom építésére nem volt lehetősége. Felsőszenterzsébet jelenlegi haranglábja az országos kék túraútvonal közelében, kis dombháton húzódik meg. A ragasztott tartós, fazsindelyes, 1983-ban épült kis épület arányaiban és formájában eltér a környéken megszokott építményektől.

szállás, őrség, tornácos fogadó

Küldje el... kérdését, üzenetét! Hamarosan választ küldünk Önnek!
FANTASZTIKUS TÚRAÚTVONAL
AZ ŐRSÉG SZÍVÉBEN
A túrázás IGAZI szerelmeseinek!
Ön is közéjük tartozik? Ha igen, kérje és megosztjuk Önnel!
Vendégünkként pedig meghívjuk egy hamisítatlan őrségi sajttálra!
Adatai biztonságban vannak, nem adjuk ki őket, később akár törölheti azokat.